Fel mered-e tenni a kérdést, hogy miért nem mersz az érzéseidre hagyatkozva élni?
M
ert akkor valószínűleg minden megváltozna körülötted, és ettől félsz! Félsz attól az Élettől, amire szíved szerint vágysz! Mert félsz elengedni mindazokat a dolgokat, amik most kényelmesek, amiket kötelességtudatból csinálsz, azért, hogy mások elfogadjanak, szeressenek. Az valóban lehetséges, hogy sokakban disszonáns érzést keltene a változásod. Támadni, kekeckedni, kritizálni fognak, de mondd már, most nincs ugyanez jelen az életedben??? Dehogy is nem, csak legalább van kire mutogatni, hogy miért rossz neked (még ha mások irigyelnek is az életedért).
Vajon milyen bizonyosságot vársz, hogy érdemes-e a SAJÁT ÖRÖMTELJES ÉRZÉSEIDET TÁMOGATÓ ÉLETET ÉLNI?!?
Legalább adj egy esélyt annak az erőnek, önfeledtségnek, örömnek, ami e folyamat mentén felszabadul benned a keserűség, fáradtság, csalódottság érzése helyett.
Biztosíthatlak arról, hogy ha figyelsz a pozitív érzéseidre és elkezdesz apró változásokat tenni azért, hogy felfedezd magad azokban a dolgokban, amikre vágysz, akkor a beszürkültnek tűnő életedbe felragyoghat a napsugár és újra fogsz színeket látni, pedig a körülményeid nem változnak, csak egy másik szemüvegen keresztül fogod látni ugyanazt az életet.